2.7.4. A negyedik fontos változás – a vezérlési szerkezetek bevezetése
Előző  2.7. Harmadik generációs programozási nyelvek:PROCEDURÁLIS NYELVEK  Következő
HIK Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár
A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő által közvetített digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott oktatási, illetve tudományos kutatási célra használhatja fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti, letöltheti, arról elektronikus adathordozóra vagy papíralapon másolatot készíthet, adatrögzítő rendszerében tárolhatja. A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő weblapján található digitális tartalmak üzletszerû felhasználása tilos, valamint kizárt a digitális tartalom módosítása és átdolgozása, illetve az ilyen módon keletkezett származékos anyag további felhasználása.

2.7.4. A negyedik fontos változás – a vezérlési szerkezetek bevezetése

Az assembly nyelv ugróutasításaiból megszervezhető vezérlési szerkezetek körét csökkentették, és rögzítették azokat:

  • szekvencia: az utasításokat a forráskódban rögzített sorrendben kell végrehajtani.

  • szelekció: feltételes elágazás (pl. a ha … akkor … különben … szerkezetek).

  • iteráció: adott programrész ismétlése (előírt lépésszámú ciklus, logikai feltételhez kötött ciklusok, halmaz alapú ciklusok, …).

A vezérlési szerkezetek e formája áttekinthető, egyszerű, könnyen olvasható kódot eredményez. Mills bizonyította, hogy minden algoritmus kódolható a fenti három vezérlési szerkezet használatával, így az ugró utasítások szükségtelenné váltak.

Természetesen, amikor a fordítóprogram a gépi kódú változatot generálja, akkor a fenti szerkezeteket ugró utasítások formájában valósítja meg – hiszen a gépi kódban csak ezek szerepelnek.

Előző  Fel  Következő
2.7.3. A harmadik fontos változás – a típusrendszer bővíthetősége  Tartalom  2.7.5. Az ötödik fontos változás – a hardware függetlenség.