HIK Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár
A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő által közvetített digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott oktatási, illetve tudományos kutatási célra használhatja fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti, letöltheti, arról elektronikus adathordozóra vagy papíralapon másolatot készíthet, adatrögzítő rendszerében tárolhatja. A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő weblapján található digitális tartalmak üzletszerû felhasználása tilos, valamint kizárt a digitális tartalom módosítása és átdolgozása, illetve az ilyen módon keletkezett származékos anyag további felhasználása.

A C# programozási nyelv a felsőoktatásban

Dr. Kovács Emőd | Hernyák Zoltán | Radványi Tibor | Király Roland

Eszterházy Károly Főiskola
Jogi közlemény

2005


Tartalom

1.
1. Tartalom
2. Történeti áttekintő
2.1. Első generációs programozási nyelvek:GÉPI KÓD
2.2. Második generációs programozási nyelvek:ASSEMBLY
2.3. Változók az assembly nyelvben
2.4. Vezérlési szerkezetek az assembly nyelvben
2.5. Eljáráshívás az assembly nyelvben
2.6. Több modulból álló programok az assembly nyelvben
2.7. Harmadik generációs programozási nyelvek:PROCEDURÁLIS NYELVEK
2.8. Három-és-fél generációs programozási nyelvek:OBJEKTUM ORIENTÁLT NYELVEK
2.9. Negyedik generációs programozási nyelvek:SPECIALIZÁLT NYELVEK
2.10. Ötödik generációs programozási nyelvek:MESTERSÉGES INTELLIGENCIA NYELVEK
2.11. A programozási nyelvek csoportosítása
2.12. A programozási nyelveket más szempontból vizsgálva egy másik csoportosítás fedezhető fel:
2.13. Futtató rendszerek
3. BevezetésA Microsoft®.NET
4. „Helló Világ!”
4.1. Feladatok:
5. „Alap I/O”
5.1. Az alapvető Input/Output
5.2. Programozási feladatok
6. „Szelekció alapszint”
6.1. A logikai típusú változó
6.2. A feltételes utasítás
6.3. Az elágazás
6.4. Néhány egyszerű példát a szelekció alkalmazására.
6.5. Megoldásra ajánlott feladatok
7. Előírt lépésszámú ciklusok
7.1. Feladatok:
8. „Vektorok!”
8.1. Vektorok kezelése
8.2. N elemű vektorok kezelése
8.3.
8.4. Dinamikus méretű vektorok
8.5. Többdimenziós tömbök
8.6. További megoldásra ajánlott feladatok
9. „Logikai ciklusok”
9.1. A ciklusok
9.2. Programozási feladatok
10. „Szelekció emelt szint!”
10.1. Szelekció haladóknak
10.2. További megoldásra ajánlott feladatok
11. Stringek kezelése
11.1. A string típusú változó
11.2. A string-ek mint vektorok
11.3. Programozási feladatok
12. Eljárások alapfokon
12.1. Feladatok:
13. Függvények írása
13.1. Feladatok:
14. Eljárások és függvények középfokon
14.1. Feladatok:
15. Eljárások és függvények felsőfokon
16. „WinForm”
16.1. A Windows Formok
16.2. Hibakezelés
16.3. Programozási feladatok
16.4. Új Projekt készítése
16.5. Feladatok
16.6. A látható komponensek, a kontrollok
16.7. Button (Gomb)
16.8. Label, Linklabel
16.9. Textbox
16.10. CheckBox
16.11. GroupBox
16.12. MainMenu
16.13. RadioButton
16.14. ComboBox
16.15. ListView
16.16. TreeView
16.17. TabControl
16.18. DateTimePicker komponens
16.19. MonthCalendar komponens
16.20. HorizontalScrollBar és VerticalScrollBar komponensek
16.21. Listbox
16.22. Panel
16.23. PictureBox
16.24. Timer komponens
16.25. NumericUpDown
16.26. ProgressBar
16.27. TrackBar ellenőrzés
16.28. HelpProvider
16.29. ImageList
16.30. RichTextBox
16.31. ToolTip
16.32. ContextMenu
16.33. NotifyIcon
16.34. StatusBar
16.35. ToolBar
16.36. Formok használata, formok típusai
16.37. Dialógusok
16.38. Feladatok
16.39. Többszálú programozás
16.40. Feladatok
17. „Grafikai alapok!”
17.1. A grafikus szoftver
17.2. GDI+
17.3. GDI+ osztály és interfész a .NET-ben
17.4. A GDI+ újdonságai
17.5. Néhány változás a GDI+ porgramozásban
17.6. Interpoláció és approximáció
17.7. Hermit-görbe
17.8. Bézier-görbe
17.9. Pontranszformációk
17.10. Homogén koordináták
17.11. Ponttranszformációk
17.12. GDI+ transzformációs metódusai
17.13. A koordináta rendszer transzformálása és a Path használata
17.14. Grafikus konténerek
18. „Adatok kezelése!”
18.1. Az ADO.NETAdatkezelés C#-ban
18.2. SQL Server Enterprise ManagerAz SQL Server és az MMC
18.3. MS SQL szerver elérése C#-ból
18.4. Kapcsolódás SQL Server-hez az alkalmazásunkból
18.5. A DataTable osztály
18.6. Tárolt eljárások
18.7. Mint a példaprogramban is látható, a változók típusa meg kell, hogy egyezzen a kinyert sorok oszlopainak típusával.